A kis- és középvállalkozások fogalma
A KKV fogalom meghatározás a 2003/61/EK ajánlásban szerepel , Magyarországon a 2004 évi. XXXIV. törvény szól a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról.
A mikro-, kis-, és középvállalkozások besorolását személyzeti létszámuk éves teljes munkaidős értékben számítva, és/vagy éves nettó árbevételük, mérleg főösszegük euróban megállapított értéke határozza meg.
KKV besorolás |
Létszám fő |
és | Éves nettó árbevétel euró |
vagy | Mérlegfőösszeg euró |
Közép | <250 | és | < = 50.000.000 | vagy | < = 43.000.000 |
Kis | < 50 | és | < = 10.000.000 |
vagy | < = 10.000.000 |
Mikro | < 10 | és | < = 2.000.000 |
vagy | < = 2.000.000 |
Fontos kitétel, hogy a tulajdoni viszonyok alapján partnerkapcsolatokkal rendelkező vagy kapcsolt vállalkozások adatait össze kell számítani, és így kell meghatározni a besorolást. A besorolástól függ ugyanis bizonyos hazai és EU-s pályázatok elérhetősége, illetve nagyságrendje, társasági adóalap csökkentő tétel igénybevételének lehetősége, társasági adókedvezmény igénybevételének a lehetősége, transzferár készítési kötelezettség, valamint innovációs-járulék fizetési kötelezettség is.
A KKV-k jellemzői controlling tevékenység szempontjából
A controlling tevékenység a kis- és középvállalkozásoknál jellemzően kiforratlan, vagy teljesen hiányzik. Ebben a szektorban a könyvelés sok esetben kiszervezett, külső könyvelő vagy könyvelő iroda által végzett tevékenység. Ez a cégvezetés szempontjából azt jelenti, hogy az adatok, információk általában a tárgyhót követő zárási időszak után állnak rendelkezésre, hiszen a hónap végén adják át a számlákat, bizonylatokat, bankkivonatokat könyvelésre. A könyvelési adatokat tartalmazó szoftver úgyszintén a könyvelőnél érhető el. Nincsenek információk.
Nagyobb cégeknél, ha van saját könyvelés, a controlling feladatokat sokszor a főkönyvelő látja el. Nincs önálló controller. A főkönyvelő szempontjai, megközelítése és sokszor habitusa is más, mint egy controllernek. A jó controller tipológiájáról később fogok írni. A controllerek legfőbb feladata a gyors információ átadás, ezzel megteremtve az időben történő beavatkozás lehetőségét. A fókusz nem a forint-fillér, hanem a nagyságrendi eltéréseken van. Egy jó könyvelő a forint egyezőségre is törekszik, illetve arra kell törekednie.
Vannak olyan vállalkozások, amelyeknél van olyan controlling tevékenység, amely jellemzően a tulajdonosi információs igényeket szolgálja ki sablonos jelentéseken keresztül, de tapasztalatom szerint ez sokszor nem világít rá a valóságra, és azokra problémákra amivel foglalkozni kellene a vállalkozás érdekében.
Összességében az a tapasztalatom, hogy a controlling tevékenységben lévő lehetőségeket nem használják ki a vállalkozások. Nem ismerik fel az igazi jelentőségét, ezért nem alkalmaznak controllereket, a vállalkozás vezetői elesnek olyan információktól, amelyek nélkülözhetetlenek a biztonságos működés fenntartásához, a költséghatékony gazdálkodáshoz. Sokan “vakon repülnek” előre, és úgy gondolják, mivel van pénz, működik a vállalkozás.
A legnagyobb probléma ezzel a szemlélettel, hogy nem számolják az elmaradt a hasznot, amit azért veszítettek, mert a döntések meghozatalánál nem voltak időben a megfelelő információk birtokában. Ez az elmaradt haszon pedig azonkívül, hogy valamikor hiányozni fog, a záloga lenne egy nyugodtabb, harmonikusabb gazdálkodásnak és életnek.
Csökkentse a stresszt, használja a controllingot!